Rossz pásztora voltam szétszéledt nyájamnak, elaggva, félvakon nem vigyáztam őket. Báránybőrt növesztő, fene-nagy ordasok szelídnek álcázva közéjük vegyültek. Menekült az igaz, más vályúhoz szokott, kövér
Az ünnep kerek volt, elgurult. Olajozott havon vitte magával a tömött kályhát csövestől. A macska, legalább három kölykével rühes hasában, oldalgott utána. Betört egy ablak
Talán a fáradt fejű dáliák juttatták eszembe vagy a madárcsontú, kis öregasszony a virágbolt kirakata előtt, hogy meg kell tanulnom szépen elmenni innen. Semmi hókuszpókusz,
Még élt. Mezítelen testét a legyek belepték. Sovány, gyenge karja nem bírta tovább, s az összepréselt tüdő kimondatta vele a panasz szavát. Nem Istent hívott,
Pillanatképek a Megöregedve című kötetről, Szilasi Katalin szerző könyvbemutatóján.
Szeretettel ajánljuk figyelmébe olvasóinknak a – dunapArt kortársak sorozat – nyomtatásban megjelent műveit. A kötetek már előjegyezhetők – a szerzőknél és a dunapartonline@tolna.net e-mailcímen keresztül
A DunapArt Magazin szeretettel ajánlja az olvasók figyelmébe, a DunapArt Kiadó gondozásában megjelent, a DunapArt Magazinban is bemutatott és publikáló szerző Szilasi Katalin: Megöregedve –
Szeretettel ajánljuk az olvasók figyelmébe a június 4-én megjelent: Szilasi Katalin Megöregedve című kötetét, ami négy, egymással szoros lelki és tematikai rokonságot mutató prózai művet
Egy nyári estén megrepedt az ég, s a kékesszürke hasadékon át földre rázta összes hullócsillagát. Apám éppen hazaballagott, markából egy nagy szákot csinált, és elkezdte
Elnehezült a folyó. Szélesre kitágul a medre, áttör a gáton a parttalan ár, vibrálnak a fények, árnyak a szennyes víz tetején. Egy nádirigó, bár félti
