Kategória: Szilágyi Krisztián

Halálos ágyán fekszik az élet, sírva nyöszörög. Napfényre vágy, neki könyörög. Kéri a fényt — ragyogjon újra, ragyogjon még. Táplálja újra újszülött magvait, táplálva a

koszos a lépcső            nem éri fény kopott a fal            ódon és vén fehér a korlát