Kategória: Szamos Márton Ádám

Jó lenne tudni, hova mennek? Hova mennek a nagy zsákokkal? Látszik, hogy a lábuk megremeg. Mennek összeszorított foggal. Jó lenne elfutni mellettük, Még csak rájuk

Mondd, Apám, mi ez az egész? Csoda történt, azt hiszem! Átdöfött has, átszúrt kéz… Korábban járt a vizen! Ő maga mondta, hogy felmegy Oda, amit

Én ezt nem értem, hol van? Nehogy már…! Tényleg ellopták? Hát, ez nem igaz! Itt hagytam a garázsban a falnál. Zárt helyről vitték, de ez

Nézd csak, a vége most kerekebb lett. A naptárba új évszám költözött. Egy esztendő éppen eltelt veled. Megérkezett kétezer-huszonöt. Máris emlékké nemesült minden Amihez csak

Végre gyűjthetek kerékpárra. De ígértem, és ő még várja, Hogy repülni vigyem. Gyötör a hideg és a nátha. A kérdés hull az éjszakába. Az eső

Hülye, aki nagy buliba kezd! Lopni jó, de inkább ne kezdd el! Keresztapjától idézte ezt Barátom, a kisstílű gengszter. Rummal, whiskyvel, borral, sörrel Magyarázta, hogy

„Himnusz a terroristához” Emlékszem, hogy megírtam És egyáltalán nem lett rossz. Mély témába nyúltam bátran. A szövegét már nem tudom. Ahogy verslábon jártam, Közben elveszett

Megégetjük egymást, Tudunk tüzet okádni. Míg szidlak, figyelj, hogy meglásd! Ha nem tehetség ez, hát mi? Egyfejűként jól élünk itt, Mi, ezerarcú szörnyek. Szívből nem

Tüskébe kell tenyerelni Szép alázattal. A kényszer díja ennyi, Ha nem bírsz már magaddal. Vagy segít, ha betont kaparsz, Hogy horzsolja az ujjad. Így illan

Ő most éppen elrugaszkodik, Te pedig megdermedsz. (A víz már lehűlt huszonöt fokig.) Lesz siker, mert keményen edz! Erős karcsapásokkal indul. Nézd, hogy kelti a