Kategória: Szabó Márta

Szabó Márta: HA LÁTNÉK…

Túl késő! Az idő elfogyott. Néma percek futnak át a havon. Majd megtörik a csend, csepeg az eresz, de szívemben a remény nem lehet velem.

Szabó Márta: Kék tó vize mellett

Kék tó vize mellett, búsan meg – meg állok, Rád gondol szívemben minden dobbanásom. Rád gondol lelkemnek minden csobbanása, Lehajtom fejemet, bús lettem, árva. Árva,

Szabó Márta: ESTI FÜLEMÜLÉM

Hol vagytok ti jó barátok, hol vagytok álmok? Nélkületek én már az erdőt sem látom. Elhagyott a sík vidék, elhagytak a völgyek, Magam járom egyedül

Szabó Márta: MEGFÁRADT HAJNALOK

Fáradt hajnalokon, megtörik a csend, A süket utcákon cipők sarka kopog, Pár fa áll néma sorok mögött, S remegni kezd a levél a lombokon. Az

Szabó Márta: Ha nincs bennem szeretet

mit érek ha nincs bennem szeretet ha szív nélkül élem az életet olyan lennék mint szár nélküli virág mintha szárnya nélkül repülne egy madár olyan