
Sipos Attila András: Testvériség
A horizont ma ismét lángban úszik, Mellettem egy vérző szívű nyomorék a földön kúszik. Átléphetnék rajta, hogy ne sebezzen meg az élet újra, De nem

A horizont ma ismét lángban úszik, Mellettem egy vérző szívű nyomorék a földön kúszik. Átléphetnék rajta, hogy ne sebezzen meg az élet újra, De nem

A tarka réten hempereg a szivárvány, S a felhők kacagnak rajta, olyan gyermeteg. Nincs ezzel semmi baj, hisz ő nem látja bennük a vihart hordó

Tavaszi tündérek táncolnak a kertemben, Rózsák illata tölti meg a reggelem. A kis patak dobogását hallom a fülemben, S ezt a napom is veled kezdtem

Egy fekete dobozban rejtőznek a sok színű figurák. Kirakják őket végtelen sok mezőre, amiknek a számát se tudják. Egy vagy közülük te is, csak éppen