Kategória: Révész Ágnes

Éjszakákon át vártam ítéletedre hallgatsz, hallgatok nem várt szélvihar az őrültekházában bál van hajnalig falakon túlról beúszik lassan a hold eddig sem féltem tenger, tengerár

hajszálkeringő arcomat könnyed szántja éretlen vetés hiányzó falat piros alma a porban hangyalakoma tükröződések madár szállt szívemre ma szárnyán csillagok

I. Vérző hajnalok fénnyel írt üzenetek lassan indulok II. pecsétje ragyog arcomra égett jeled egyetlen ösvény III. nyíló kapun át végtelen ragyogásban óarany kövek IV.

A bölcsőm fölé így hajolt nagyanyám: meséből érkező csillagleány, most rám figyelj! S jöttek a versek szakadatlan világom épült csoda szavakban Dalokkal ringatott színes szivárvány

Ég és föld között a létra, fák zúgása tölgyfa lombja égre nyíló katedrális Fák derekán ifjúságom égbe repít majd az álom csillagvártán csillagégen mélyen földanyánk