
Pénzes Bíborka: Tükörkép
Lebegek a fejemben, gondolataimban úszom. Amikor kicsi voltam, folyton nevettem, most a pakliból a szarabbik kártyákat húzom. Ott a joker meg a kőr bubi a
Lebegek a fejemben, gondolataimban úszom. Amikor kicsi voltam, folyton nevettem, most a pakliból a szarabbik kártyákat húzom. Ott a joker meg a kőr bubi a
Az író egy hal a vízben, de olyan hal, amely a lélegzetén kívül semmit nem hall. A víz pedig egy mocskos láp, aki benne ragad,
Repülök. Az élet turbulenciája végtelenül szív magába. Még itt is, a csillagok alatt, a lelkemben már csak a láng utáni füst maradt. Gomolyog, mint a
Mi a helyzet? Semmi. Mi bánt? Semmi. Baj van? Semmi. Van benned valami érzés legalább? Semmi. Változott valami? Semmi. Ennyi? Ennyi. Hogy lehet a te
Papírcsillagok ragyognak az égen, Papírból van az én szívem. Nem dobog, csak gyűrődik, Mások tette miatt bűnhődik. Papírszívemnek papírlelke van, Papír az ég, a föld,
Bíborpírral didereg a hajnal, tél öleli karcsú derekát, feldíszíti ezüst angyalhajjal, szél dalával szól a szerenád. Hideg ajkú tél csókol a tájra, fázós fény dereng
/Berda József emlékezetére/ egy túrajelzés hoz ide itt hirtelen aládől a hegytető kis tisztáson áll a ház felhőbe, szélbe feszül konokul a rakott kő a
„A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.” (Zsoltárok könyve, 136. fejezet, 4. vers) Puha mohák között érzem ujjaid érintését, Ahogyan minden
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.