Keresés
Close this search box.

Kategória: Paudits Zoltán

Paudits Zoltán: EMLÉKŐRZŐ

(Vers a Sugovicához) Édesen bús dallam csendül a szívemben, ha partodon ülök boldog révületben. Kitárt ujjaimmal hajadat fésülöm, tested nyárillatát érzem a bőrömön. Csillogó tükrödben

Paudits Zoltán: SZÓJÁTÉK

Libbenő, lobbanó, perdülő, forduló, kék színű felhőkön tavaszról álmodó. Völgy ölén táncoló, szél hátán vágtató, szívemben, szavamban ékesen csillogó. Kétkedő hajnalon bánatom elmosó, hírvivő, hírhozó,

Paudits Zoltán: MARADT UGYANAZ

Arc nélküli lett a mosoly, hang nélküli lett a szó, a hazugság lett az igaz, a bánat öröm, fáj a jó. A rendből lett a

Paudits Zoltán: CSAKÚGY VERS

ma ilyen, holnap olyan, soha nem ugyanolyan, egyszer fehér, máskor meg fekete, szavainak se vége, se eleje, jobbra forog, balra megy, balra forog, jobbra megy,

Paudits Zoltán: SZER-ELEM

Égen is földön is szerelem, hosszában széltében keresem, téged is engem is utolér, nem a test, nem a kéj, csak a vér. Csak a vér,

Paudits Zoltán: PARGAI NYÁR

Langyos szellő simítja finoman arcomat a fülledt, leander illatú pargai nyárban. Július van, főszezon, nappal zsúfolt strandok, éjjel tömött utcák, embertömeg hömpölyög a szűk sikátorokban,

Paudits Zoltán: A kép

Dominik már maga sem tudta, hányadik levelet írja barátja, Olivér helyett az elmúlt hetek alatt annak a lánynak, akit Olivér kiszemelt magának, de akit Dominik

Paudits Zoltán: HANGOK

Különös, hogy az ember az emlékei között éli mindennapjait, akár tudatosan, vagy akaratlanul. Mennyire fontosak az emlékek, leülepednek bennünk, érlelik belsőnk magvát, majd egy tárgy,

Paudits Zoltán: Karácsonyi béke

Ritkul a köd, hó szitál a város felett, fehérre festi a sötét lelkeket. Szívünk nyílik, Krisztust várja, karácsonyi béke hullik a tájra.

Paudits Zoltán: RÉGI IDŐK KARÁCSONYA

Még gyermekkoromból emlékszem a hűvös téli esték lázas izgalommal teli készülődéseire, ahogy vártuk a Karácsonyt. Hetekkel előtte papírra vetettük kívánságainkat, vágyainkat, remélve, hogy kérésünk meghallgatásra