Ryokwan: ABLAK Kifosztva áll szegény lakom. De a rabló a holdsugárt meghagyta itt, az ablakon. Sodo: KETTECSKÉN Az aratási hold tündér sütésén megyünk haza, két
Esős, hideg utcán állunk. Minket rendesen megpakoltak. A két lábon járó árut, a gyilkossá idomítottat. Megvetik a panaszkodókat: jobb, ha csendben vársz sorodra! Nem bánt
Harminckettő hogy telhetett? Hogy múltak el napok, hetek? Letelt, s hitelt nemigen ad már a jelen. Nem voltam benne még jelen, úgy múlt a múlt,
kakofónia öreg háztetőn kapirgáló szélkakas patinát érlel én királyságot adnék néhány cseppnyi olajért hét perc mint ezüst-homok folyik tenyeremből el menthetetlenül s hiába keresem már
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
