
Keck Anna: Apokalipszis
Kábán bolyongott a folyosón. Az üvegkupolás aulában is. A növények sápadt zöldje csillogott. Azt képzelte, egy dzsungelben van. De nem volt. A Nyírő Gyula kórház
Kábán bolyongott a folyosón. Az üvegkupolás aulában is. A növények sápadt zöldje csillogott. Azt képzelte, egy dzsungelben van. De nem volt. A Nyírő Gyula kórház
A Fővárosi Állat- és Növénykertben voltak. Ők ketten. Apa és lánya. Ritkán fordult ez elő, hogy kettesben mentek valahova. Ha megkérdeznénk a lányt, egyetlen alkalmat
A nő moccanni sem mert a vízágyon, talajvesztettnek érezte magát. Mintha a tenger közepén lennék, egy gumimatracon- állapította meg gondolatban, és megpróbált nem imbolyogni. Egyetlen
Én kérem, határozottan el vagyok keseredve, önök nem is tudhatják, hogy mennyire. Sírdogálok a recepciós pult mögött. Fölöslegesség érzetem van. Legnagyobb problémám- azon kívül, hogy
Szeretettel ajánljuk figyelmébe olvasóinknak a – dunapArt kortársak sorozat – nyomtatásban megjelent műveit. A kötetek már előjegyezhetők – a szerzőknél és a dunapartonline@tolna.net e-mailcímen keresztül
Fekszem az ágyon, Betegtársaim halk szuszogása hallik, s fajdalmában olykor fel-felnyög az egyik. A folyosón hallom ápolók lépteinek kopogását, ahogy mennek sietős dolguk után, hol
jöttem én verset írni a világra jaj – a szakmát megcsúfolni szégyen – ha a firka a lírát szimbolizálja nem lehet ő költő – semmiképpen
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.