
Karácsony Orsolya: Kagylógyűjtés
Sziksófű és sikamlós testek között lépkedek, hívom őket némán, a korallkertek egykori lakóit, törékeny ráncaikban hordozzák az emlékeket, mozaikharmóniában terülnek el a parton, pihenőidejük végtelen.
Sziksófű és sikamlós testek között lépkedek, hívom őket némán, a korallkertek egykori lakóit, törékeny ráncaikban hordozzák az emlékeket, mozaikharmóniában terülnek el a parton, pihenőidejük végtelen.
Itt az idő. A motorok zümmögésére kelünk, zsibongó tömegbe olvadunk, lebegünk a kávézó asztalai felett, majd hagyjuk, hogy békét leheljenek ránk a parkok. Végignézzük, ahogy
Egy irányba nézünk, tág pupillákkal, vastagabb a sötétség a bőrünknél. Nyugovóra térhetne már a malter a téglák közt, a falak egyenletes szuszogását már megszoktuk, de
Egész télen neonfürdőben sárgulnak a kapucnis bocsok, alvás nélküli álomban telelnek át a pixelekben. Mikor a tavasz rájuk önti a bíbort, íriszt és mentát, még
A titkok lassan kiszivárognak, csak a fák a tanúi, zúgásukat senki sem érti, nem hagyom, hogy nyomtalanul töröljenek le a létezés vásznáról, az elvágyódás nyomát
A szürkület lédús, roppanós fényénél összecsókolózik a föld és az ég, emlékek ébrednek pókhálós álmukból, a lélek izgágasága elcsitul, bágyadtan figyel, a nap felé masírozó
Mindenütt ott vagy, mégsem vagy sehol, hogy csinálod? Azt mondják, feloldódtál az ég hígítószerében, szeretném, ha maradnál, ilyen hajszálfehéren, de látom jönni a többit, a
G. Makra Ildikó versei elé G. Makra Ildikó verseit olvasva az összefűzött igazgyöngyök jutottak eszembe. A természet mogyorónyi kis csodái, az igazzá gyöngyülő homokszemek. Amelyek
Teneked még a beleid is parancsszóra ürülnek. Még otthon. A te parancsszavadra. Hogy ne legyen veled gond idebent. .Hogy ne vegyél
Hej, amikor hajó voltam, száz vitorlám dagadt a szélben, kedvence a hullámoknak, olthatatlan láng vad sötétben, megtapsoltak kikötőkben, mikor érkeztem vagy indultam, sokat késve vagy
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.