Eső koppan a régi hegedűn, szellő hozza dalunk, oly keserűn. Eljátssza kettőnk szerelem-dalát, a két szívnek ezernyi fájdalmát. Emléket kísér hegedű húrja, síró hangja lelkembe
G. Makra Ildikó versei elé G. Makra Ildikó verseit olvasva az összefűzött igazgyöngyök jutottak eszembe. A természet mogyorónyi kis csodái, az igazzá gyöngyülő homokszemek. Amelyek
Teneked még a beleid is parancsszóra ürülnek. Még otthon. A te parancsszavadra. Hogy ne legyen veled gond idebent. .Hogy ne vegyél
Hej, amikor hajó voltam, száz vitorlám dagadt a szélben, kedvence a hullámoknak, olthatatlan láng vad sötétben, megtapsoltak kikötőkben, mikor érkeztem vagy indultam, sokat késve vagy
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
