Keresés
Close this search box.

Kategória: Kalász István

Kalász István: Karácsony előtt

Gyűri lelkét a kabátba ne szivárogjon kilép a mellék állásból a hátsó udvari sötétbe indul a hidegbe szélben megy a hídon a folyó felől varjak

Kalász István: Köszönöm

Köszönöm a madarakat, a kutyákat, a szőlőt és a süteményt. Mozartot, Brahmsot, a keresztet és a mécsest. Köszönöm a kört, a négyzetet, a téglafalat. A

Kalász István: Tükörkép

Este nem akarok tükör előtt állni, öregen, kövéren, arcul csapva önmagamtól. Fáj az, amit ott látok. De éjjel a sötét lakásban, a falak mentén jönnek

Kalász István: ART>MOZI M.-NEK

Meleg sötétben miközben a big hero elesett-felállt forgalommal szembe hajtott gázt adott bombát down kapcsolt háztető peremén fogta help me kezedet liftben haldoklott a végén

Kalász István: Esteledik

Nézi az esőt, érzi a huzatot, szereti az eső utáni illatot. A tetőn fáznak a galambok,      – milyen szép a csend, az óra

Kalász István: Spazieren

A telep mögött erdőben vagyok murva csikorog a halomba döntött lombhullatók törzsében áll a víz borzas kutya fut szembe az ösvényen bokrok alatt gyíkok bogarak

Kalász István: Forgó

Déry és a szerelem. Örkény és… A Weöres Bóbitája. Pilinszky János harmadnapon. Gáll István és éjszakai csöngetés. Két fecnit a Gyurkovics Tibornak. Harmonia cælestis Esterházy

Kalász István: jobb elengedni

Az ember veszít és a hídon engedi el az emlékek korlátait hagyja el a kulcsot a tárcát pénzzel hozzá már nem haragszik vasárnap hétfőn sem