Keresés
Close this search box.

Kategória: Kabdebon János

Kabdebon János: Lékek

A két páncélos és a kutya. – Merre? – Én? Csak ide! – Én is. Nem baj, ha önhöz csapódom? – Tőlem?! – Hideg van.

Kabdebon János: Hátha

Eriggy’ borér a kocsmába. Itt az üveg, vidd vissza. Nesze, ötven forint. – rám emelte az ujját. – Almabor, Asztali almabor! El ne felejtsd. Hétévesen

Kabdebon János: Kétséges

A jövő reményében ültetett reggel az asszony és talált egy fekete rigó fiókát. A kutya szájából vette ki. Ennyi az élet? A kutya szájából kivett

Kabdebon János: Három etűd

Áruházi parkoló – Sikerült mindent megvenni. Vigyázz a kocsival! Nekimész a néninek! – Elnézést. – Jól van. Ott az autó abban a sorban. Nyitom. Várj

Kabdebon János: A vén fecske

Padka melegében árnyékok Rubinvörös reggelek várnak. Zölden dereng a föld, mikor kimegyek. Mostanában folyton össze–vissza jár a fejem. Néha azért csinálnék mást is. Mondjuk, fonnék

Kabdebon János: Falusi legendák – Tojás

Történt egyszer, hogy Ráki Jóska megharagudott Árpira, a parkettásra. Árpi majd két mázsás, rettenet nagy ember volt, aki ráadásul az italt is bírta. Angyal lelkű

Kabdebon János: A Doboz

Avagy szimbióta vagy parazita? Előre! Hajrá! Mind, ki ellenem és velem. Ide az összes parafenomént, egyházi és nem egyházi hívőt, istenest és istentelent! Mind higgyünk

Kabdebon János: „Merrikriszmössz!”

Hideg este volt. Az éjszakai égen kéken szikrázott a levegő, mindenütt pislákoló karácsonyi fények lebegtek a lassú hóesésben. Időtlen szépségben lüktetett a város, fagyos dermedten