Kategória: Jóna Dávid

Jóna Dávid: Akkor tudtuk meg

Akkor tudtuk meg, hogy meghalt. S mi ott állunk oldalt állva gyászszegélyként, tompán és bizonytalanul. Nem kerestük egymás tekintetét. A kórház padlójának rombuszait számolgattam újra

Jóna Dávid: Emlékeim

Egyik este azon döbbentem meg, hogy a hiányaimmal határozom meg magam. Hiányzik az utakon való eltévedés, a motorháztetőre kihajtogatott térkép, a kérdezősködés, a felvett stoppos

Jóna Dávid: Világvége

Praktikus, ha tudod mit csinálsz majd, ha eljön a világvége. Ha megjön a válasz az ember elvetemültségére. Vírus, UFO, zombik vagy atom – lehet megtenni

Jóna Dávid: Anzix Dalmáciából

Nagyapám borotválkozás után arcvizét két kézzel úgy csapta magára, ahogy a tengervíz csapódik a partmenti sziklákra. A két pinea, mint két öreg, ágaikkal néha kezet

Jóna Dávid: Kilenc hollómadár

Baranyi Ferenc Kilenc hollómadár című versére Szilánkos víz keréknyomban, dermedt hajlongása a fának, egy őz turkál a hóban, étlen-szomjan, célpont a télnek, célpont a vadásznak.

Jóna Dávid: az irodalom

az irodalom: virágbolt és patika, közpark és játszótér egyben, nem is működik jól, a neoncsöves tantermekben… pedig a vers, melléd ülhet, vele a szent őrület,

Jóna Dávid: FELTÁMADÁS

éjszaka csöndje, hajnali álom, mélységbe süppedt, pikkelyes múlt, ez kórházi ablak, hiába tárom, a látóhatáron a hold is kimúlt, gépi közönnyel viselt a sors, fájdalom

Jóna Dávid: TAVASZ

Zöldsapkás dombok, villanó combok, bicikli kattog a macskakövön, fényliget-űzte fogadkozások, késztetés ül az ösztönökön. Szellőzött lelkek, elégedettek, ha nyálban gazdag a tavaszi szó: édin, ha

Jóna Dávid: ÉRTŐ SZEMNEK

A képzelet néha súlyfeleslegét felejtve elrugaszkodik, menekül a kurzusok által táplált konfliktusok elől és hitele mázsáitól fellélegzett háza teraszán kacsacombokat grillez és padlizsánt, közben a