Kategória: Hári Katalin Bettina

Hajgumit keresni, és megtalálni, amikor már NINCS RÁ SZÜKSÉG Mondogatni másoknak, FASZA EMBER VAGYOK, de igazából MAGAMAT AKAROM MEGGYŐZNI. Hogyan szereted a tojást? Lágyan? Én

Éppen mosok Amikor írsz, hogy jönnél Pedig látni se akarlak De mondom a kapukódot Mintha nem tudnád Úgy mondom Amikor meséled Hogy milyen nehéz neked

Megtaláltad a biztonságot. Már elengedhetted magad. Nem kell behúzott hassal járnod az utcán. Nem kell napi háromszor fogat mosnod. A lábujjközeid nem kell szárazra törölnöd

Már nem érdekel Hogy szereted a kávét Hogy érzékeny a beled A laktózra Mi közöm hozzá Nem zavar, ha szőrös a lábam De eltakarom Hogy

Még emlékszem, hogy etted a sajtos tésztát. Vagy amikor vártam, hogy „jó reggeltet” köszönj, pedig a „jó éjszakát” is elmaradt. Idegen emberek ülnek a padon.

Nagyvilági lettem Rohanok át a piroson Pesten De ezt megint csak összekeverem A halálfélelem szeretetével Nagyvilági voltam Hetedikesen már cigiztem De ezt is csak összekevertem