
Hadnagy József: Válaszút
Ha nem magamra volnék kíváncsi, hol is tartok én, milyen a lelkem: vagyok-e jobb, mint a tegnap voltam, tán mondhatnám azt, hogy megérkeztem… Ha a

Ha nem magamra volnék kíváncsi, hol is tartok én, milyen a lelkem: vagyok-e jobb, mint a tegnap voltam, tán mondhatnám azt, hogy megérkeztem… Ha a

Repülj, repülj, madár – színpompás vagy szürke – mindig szív-közelben, légy a szívem tükre: álom, ami van, mint ahogy van a pára, ameddig fölpattan a

Repülj, repülj, madár – színpompás vagy szürke – mindig szív-közelben, légy a szívem tükre: álom, ami van, mint ahogy van a pára, ameddig fölpattan a

1 Lelkünk kusza felhőcsomó, emlékező és álmodó, egységre vágyó, széthúzó, népszerető és népnyúzó, összevissza gomolyogva, ámításba csavarodva örvénylik… senki sem szabad. Soká tart, míg kisüt

Ég az erdő: gyújtózsinór. Ne tétovázz! Szaladj! Szaladj! A világ-híd robbani fog. Ördög lapul a híd alatt. Füstölög a föld. Vulkánok láva-zsinórja fut, szalad. A

Megváltozott a világ, sej, kinek öröm, kinek bánat, még ezután jön a java az új maszkabálnak. Eddig azt mondák, hogy kettő, lesz még abból akár

A valóság a vízfenék, szórja rám ezer részletét, mikor fürdik bennem a nap – közelebb jön, ragyog, kacag. Mély árnyékban is látható: sötétebb és méláztató.

„Csak kis népek fia ás így: mintha magába ásna! Lapátol, mintha szemetet magából!” Farkas Árpád: Lipovánok Azóta sem láttam senkit ásni úgy, mint azok a

Nem jártam haláltáborokban, a gázkamrák poklát nem ismerem, de voltam másfajta pokolban, ahol a hitem volt a mindenem. Hogy miben is hittem, nem tudom már,

Vendéged voltam fél életen át, összetörtem konyhád sok poharát, csoda, hogy még mindig vendég vagyok, már későre jár, most már maradok… Fél életen át vendégem