
Gál Mária: Az utolsó vacsora
Ültünk a nagy asztal körül csendben, és nyeltük az utolsó vacsorát. Anyám két szemében enni kért a téboly, apám vén arcán néma vád. Tündöklő telek

Ültünk a nagy asztal körül csendben, és nyeltük az utolsó vacsorát. Anyám két szemében enni kért a téboly, apám vén arcán néma vád. Tündöklő telek

Alulírott Dohos Jakab, a hármas számú pince lakója, kijelentem ezúton, hogy kizárólagos tulajdonos vagyok, továbbá, hogy a helyiség négy négyzetméter, és hogy a ház lakói
az éjszaka bujaságát keresem – tó mélyén a súlytalanságig tévedésem három napja füstölög két gondolat között a visszavonásig kiábrándít a józan emlékezet – imára szólít
Zúgó, búgó kacagó hangok távolból suhannak felém. Egy régi nyár, kedves dallamok, szívünkben mámor, szenvedély. Érezni akarlak, hallani hangod, és a szívdobbanást. Újra karjaidba omlani,
Reflexió Tóth Árpád: Újév reggele című versére Én már lekéstem ezerszer temetésem, és mindig, mindenhonnan elkések, ettől nem fázok, bár sokszor nem értem, mitől lett
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.