
G. Joó Katalin: Bozsó bácsi kincsestára
Ez a nap is úgy indult, mint a többi, de olykor előfordul, hogy szembetalálkozunk olyasvalakivel, aki emlékeztet valakire, valamire, felidéződnek bennünk régi, már feledésbe merült

Ez a nap is úgy indult, mint a többi, de olykor előfordul, hogy szembetalálkozunk olyasvalakivel, aki emlékeztet valakire, valamire, felidéződnek bennünk régi, már feledésbe merült

Valahol, hegyekkel ölelt kis faluban élt egy kislány, akit Emmának hívtak. Apukája előző télen meghalt, így édesanyjával éldegéltek kettecskén. Emma sokat segített otthon. Ilyenkor télen

A Széna utcában lakott Terka néni. Ő volt a ház lelke. Sokáig csak ő látta el a házmesteri teendőket, de később már a férje is

A nyár még javában tartott, a földeken lassan befejeződött az aratás. A kemény munka közben is volt kedvük énekelni a lányoknak. Kipirult orcával Veres Mariska

Ez a mese, tán nem is mese, talán megtörtént valahol, valamikor… Az árvaház a városka szélén állt. Rozoga épületén a táblácskája annyira megkopott, hogy alig

Ez a nyári nap is olyan volt, mint a többi. A fiúk most is a parkban hűsöltek a nagy fa lombja alatt. Időnként csikk-pöckölő vagy