Kategória: Fritsi Róbert

(születésnapomra) Harminchárom. Kettő darab hármas. Úristen! Még jó, hogy nem három! Illetve háromszor három! Emlékszem még a kettő kettesre. A kettő egyesre már nem annyira,

Kis szobám ajtaja ugyanúgy nyikorgott, mint ahogy akkor itt hagytam. Harminc hosszú év telt el. Úristen! Kimondani is szörnyű. Az emlékek, mint egy rég nem

A Tél apránként összecsomagolta didergető, fagyos holmiját, majd még mielőtt odébb állt volna, pár szót váltott az őt leváltó Tavasszal, hogy mégis mire számítson majd.