illatod itt van már, jó hírnökként megelőzött, hallom a hangodat, és örömömben sírni szeretnék, mert te magad vagy a vers, csupa lágy mora, ritmikus éden,
este a fák helyén fekete foltok szaladnak csikorgó fék (kárhozott lélek fogai az örök sötétségen) rosszalló sziszüphosz integet az első ablakon dear passengers, we need
Könnye hull az ólomszürke égnek, a böjti szelek virágruhát tépnek, s míg a szirmok dideregve halnak, a csendes percek emlékeket csalnak: a felderengő napfényes napok
Megírta láza verseit, s utána nyakát a lét hideg vasára tette, foszolva szét a lelkeink zugába magát temette végleg és örökre. De bibliája sok tenyérbe
Menekülök talmi csillogású díszletek közül. Magam mögött hagyok mindent, mi Tőled elszakaszt: bábeli betonszörnyeket, szavakat látszatlüktetést, látszatembereket hamisan ragyogó kirakatokat, szemeket zsírosan fénylő pénzkötegeket hazugságvárakat,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
