Eger F. R. Vadvirág: Falak között
Falak között, törött téglafokon szellőztetem kicsinyke bánatom. A napsugár ide soha el nem ér se másért, sem az én kedvemér’. Jól tudom, már bontani kellene,
Falak között, törött téglafokon szellőztetem kicsinyke bánatom. A napsugár ide soha el nem ér se másért, sem az én kedvemér’. Jól tudom, már bontani kellene,
Nem szültek kezes báránynak, sem gyáva nyúlnak, szerencsére! Szabad farkas módján élek, belerohanok a szélbe. Kiüvöltöm bánatomat, átcsörtetek odvas fákon, égre vonyítok a holdnak, hogyha
Csalóka most az évszak lombszűrője, a fénysáv. Átitat mindent a lényéből áradó. Ha visszanéz, párás szemembe néz át. Az őszelő, fényétől lassan fáradó. Mindig is
Az orosz-ukrán háború előérzete Sérült idegek vetítővásznán szentjánosbogár-sziporkák tűztáncával játszik az elme. Hold helyett a helye: fekete hold kel fel, űrben az űr. Hiány a
Érkezik a főhős, lét ütötte sebei, az örökké és a nemvolt kitakarva mellén. Nem fáradt bele a hosszú várakozásba, megfutamodásaidat, visszatéréseidet hűséggel követi. Lét ütötte
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.