Kategória: David Kronberg

Valamiért a költők mindig szomorúak. Csak nézd meg őket jól, rögtön felismered: Szemükben fájdalom, szívükben csüggedés – Valódi művész boldog tán nem is lehet. Válluk

Pierre a világ legpuhább cicája. Egy külvárosi kőlépcsőn találtam, A kapualj sarkába dobva ült, Ahol cigit sodorni épp megálltam. Először néztük egymást szótlanul; Figyelte, ahogy