Csongor Andrea: ÁGYRUGÓ
Kissé alantas a téma, felette a matrac, huzat, meg a lepedő. A lepedő felett mi, épp szerelmeskedünk. Vadiúj házasság, újonnan épült az ágy is, csupán
Kissé alantas a téma, felette a matrac, huzat, meg a lepedő. A lepedő felett mi, épp szerelmeskedünk. Vadiúj házasság, újonnan épült az ágy is, csupán
Ottlik örökösök vagyunk mind ez lesz a felvezető mondat. Azért én egy kicsit jobban. Mizerábilis idegzetű rokonok jutottak, szűrt genetika, hagyaték a túlfűtöttségen kívül semmi.
Kellemes ez a langyos közeg, és belemerülni jó. Amiben úszom, az úszik bennem is, világom velem hullámzik, ringat, átmos magával, átitat. Helyem van itt. Ami
Amikor már látszanak a pálmafák, és a napernyők sárga-fehér csíkjai lebegnek, unokámmal azonnal futnánk a partra. Fiam csak ül az óriás hibiszkusz alatt (arcára rózsaszín
Látom a Semmit az arcokra írva, szemekben égő kín ragyog, menetelek a sorok közt, némán, lelkem oly mélyről sajog. Semmit látok, mégis keze-lába, hova mehetnek
Szikrázó szőke partokra, kőszirtekre te állítottál, arcoddal szemben, a sósan sebző szélnek szobrokat? Te voltál az, aki vártál sápadt Godot-szájakból megváltó, húsos szavakat? Mit reméltél,
„Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna”, hej, de rég volt fejemen vadvirág bokréta. Régen fújtam pitypangot, szárny nélküli álmot, rég csodáltam hófehér, tollbóbitás táncot. Lánc, lánc,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.