
Csík Ferenc: Csóró rokkant cigány balladája
Csóró cigány, menj ki a Tarnára, Fogjál halat a családnak vacsorára. Küszöbödön befúj a szél, az esti, Nyomorult élet, ki a reményét is elveszti. Az

Csóró cigány, menj ki a Tarnára, Fogjál halat a családnak vacsorára. Küszöbödön befúj a szél, az esti, Nyomorult élet, ki a reményét is elveszti. Az

Anyám háza apám birtokán, Ahol a majzik folyik az alkony bíborán. Hová visszajárnak szép emlékek, A boldog gyermekkori, ifjú évek, De a jó anyámat sosem

Mondd, Atyám: – Népem honnan, merről származik? Hiába kutatom régi idők árnyain. Ősi cigányok vándorló útjain, az árnyékot vető hold alatt hulló könnyeinkre átok és

Viharos tavasz volt, Szállingózott a hó. Bőrömet átjárta a hideg, S a tavaszi szél a nyakamba lihegett. Zöldellő ágra vetítette fényét a naplemente, Lángolt a