
Cserni András: Rekviem egy telefonért
Látjátok, feleim e félretett tárgyat? Korosodott, betegedett, csendben elbágyadt, egyre többet ült sarokba hajítva, hol életadó gyógyszerét kortyolta és itta, ám megérezte gazdája a halál
Látjátok, feleim e félretett tárgyat? Korosodott, betegedett, csendben elbágyadt, egyre többet ült sarokba hajítva, hol életadó gyógyszerét kortyolta és itta, ám megérezte gazdája a halál
(Előhang) Bölcs pásztorok – puszta népe – tartják úgy, hogy nem lehet, hogy kihunyjon a szelíd tűz és ne leheljen meleget, mert ha hamuvá hal
Ülj le mellém, Magány, régi jó cimbora! Kancsómban vöröslik a Bánát bús bora, kitöltöm kettőnknek komor kupába, koccintsunk! Majd nézz le az öreg Dunára, figyeld,
meg kell írni azt a verset. fehér, fényes kaviccsá csiszolni, ledörzsölni róla minden keservet. meg kéne írni azt a verset: az egyszavút. és akkor már
Éjszaka nem alszik jól.. Pontosan hajnali fél kettőtől négyig virraszt. Először olyan, mintha fordulni akarna. Fordul is, minden testrészét behelyezi a megfelelő pozícióba, aztán várja
A kuka mellett találtam egy kartondobozt üres volt felvittem – senki nem gondolta hogy kell valakinek -. Beletettem poros egyéni gondolatokat fekete fenyőkkel siralmat és
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.