Kategória: Cserni András

Cserni András: Rekviem egy telefonért

Látjátok, feleim e félretett tárgyat? Korosodott, betegedett, csendben elbágyadt, egyre többet ült sarokba hajítva, hol életadó gyógyszerét kortyolta és itta, ám megérezte gazdája a halál

Cserni András: Pásztortüzek

(Előhang) Bölcs pásztorok – puszta népe – tartják úgy, hogy nem lehet, hogy kihunyjon a szelíd tűz és ne leheljen meleget, mert ha hamuvá hal

Cserni András: Borozgatás a Magánnyal

Ülj le mellém, Magány, régi jó cimbora! Kancsómban vöröslik a Bánát bús bora, kitöltöm kettőnknek komor kupába, koccintsunk! Majd nézz le az öreg Dunára, figyeld,