Kategória: Borsos Renáta

Amióta a „velük” a múltban szunnyad, arcomon csak egy fél. Amióta a „nélkülük” a jelenben árad, eltűnt róla az egész. Árvaság idején egy félmosoly éppen

A szomjas föld még álomittasan magára húzza harmat takaróját, ám a napillatú tájon nyárutó ostromol. Vénülő erejével beteljesíti vágyát, ifjonti hévvel udvarol. Bőrömre csókot csen

Ahogy a vér a testben, úgy áramlik. Ahogy az ér a szívben, úgy lüktet bennem a vágy. Nincs már idő, sem tér, csak az itt