Szeretlek, hiányzol Belém bújsz, kimászol Átjársz, mint szellemek Porlepte termeket A szemed megigéz Szívembe belenéz Hol zölden, hol kéken Bolyongok tükrében Ha kezed megfogom Félek,
1. felvonás 2. szín Utca. Jön Capulet, Paris és egy szolga Capulet Az ítélet nemcsak rám vonatkozik, hisz Montague is ugyanúgy tartozik. A béke holtunkig
ROMEO ÉS JÚLIA (verses átirat) 1. felvonás 1. szín Tér Veronában. Sámson és Gergely, a Capulet ház fegyveresei jönnek Sámson Csak jönne erre egy Montague,
hosszúésnehézvoltnekedezazút smegérkeztélidemostmagadnak hiszcsupazsengemáraazöldfűitt megszálltadúsanjófinomharmat ésazerdőmellettkistisztáskúszik sittmindenzajmostcsendethallat sazútporamamégszomjatébreszt saszűktorkokmélyénsárrádagad slámteisfurcsánnyelszmárrégen dehallodemecsobogóforrásokat ittkúsznakfeltovaahegytövében
Síkodat te a sírodig tartóan lefektetted és a tudásod körbe csepegtetted szépen és pontosan, hogy zárt legyen. Bepörögsz, mikor végig nézel magadon, hajad befonod és
Márvány az út, bársony a gyep s körben hallgatag fák üvöltenek, az oroszlán megvadult, és a messzi dübörgés most már elnyomja őt is, és villódzó
Én jövök s te szegény, te a megtörött, némán nézel felém, hisz nyelved megkötött és sólyom lábad oly nehéz, hogy csak szemeiddel üldözöd homályos célocskáidban
Üzenem a büszke, fénylő csillagoknak, hogy hiába álmodnak ők vasból pillért, csupán csak ideig-óráig ragyognak; de én, ki nem tűnök porszemnél nagyobbnak, őrizlek, mint koldus
ELSŐ KÖZLÉS (kőkemény tan-költemény) Ne lepődj meg, hogyha mesém legelsőre nem érted, nem másért van, hanem pusztán kizárólag teérted. Mesélő Egyszer, mikor házas Csigánk ERDŐ
Hidegen hagytál, jeges hidegen. Te nem is voltál, én meg idegen kézzel forró ajkadra kerültem – s csüngtem ott árván, elhagyatva. Még most is fázom,
