Ámorth Angelika: Átmeneti időszak
Varju Zoltan
Tizennyolc hónapja nem találkoztam K.-val. Nem kevés idő, főleg ha azt a tényt is figyelembe vesszük, hogy mindössze néhány kilométerre lakunk egymástól.
Kategória: Ámorth Angelika
Ámorth Angelika: Saját felelősségre
Varju Zoltan
Alulírott, Kovács Sándorné Tóth Éva SAJÁT FELELŐSSÉGRE TÖRTÉNŐ KÓRHÁZI TÁVOZÁSOM KAPCSÁN NYILATKOZOM, hogy fiatal korom ellenére a hajam hozzávetőlegesen úgy negyven százaléka ősz, és minden
Ámorth Angelika: Szalonképtelenek
Varju Zoltan
Egy elit kávézóban ülök épp, De nem is kávézó már, egyenesen kávéház. A falak arannyal díszítettek, csillárról ékkövek lógnak le, az asztal lába ébenszínű, lapja
Ámorth Angelika: Ember a padon
Varju Zoltan
Ha én most meghalnék, fel sem tűnne senkinek. Értem nem szólna a főtéren harangszó, és gyertyát sem gyújtanának a padnál, hova évek óta odaszögezett az
Ámorth Angelika: Férfi kötéllel
Varju Zoltan
Imre jó kedélyű, vidám ember volt. A Szondy úton haladt el épp ráérős léptekkel, a befagyott föld hangosan ropogott negyvenhármas lába alatt. Itt-ott egy kis
Ámorth Angelika: A mi játékunk
Varju Zoltan
Játsszunk. Játsszuk el, hogy szerelmes verset írok neked. Ilyet még úgysem játszottunk soha. Pedig eltelt már egy évtized, sőt több is. Megírom a szemed különcségét:
Ámorth Angelika: A ház, ahol élünk
Varju Zoltan
A ház, ahol élünk, nem egy kacsalábon forgó palota, nem is mézeskalács házikó, mégis mesébe illő módon lopta be magát az évek óta saját otthon
