Acsádi Rozália: Út Cseresznyésbe
Varju Zoltan
ott szakadt a hó minden télen, térdig ért, néha derékig, mégis meleget érzel, ha visszasétálsz addig az útig az égi lajtorján, mely nem is biztos,
Kategória: Acsádi Rozália
Acsádi Rozália: KÖNYVAJÁNLÓ – Cseresznyés, elengedlek
Varju Zoltan
A DunapArt Magazin szeretettel ajánlja az olvasók figyelmébe, a „porlepte PAKSaméták” sorozatban megjelent, a DunapArt Magazinban is publikáló szerzőnek: Acsádi Rozália: Cseresznyés, elengedlek – című
Acsádi Rozália: nem költészet…
Varju Zoltan
(nem költészet hanem élő dobogás) néha jó ott lenni ahol önmagad vagy látomások nélkül mondjuk az út mentén a virágok között melyek álmaidból nyíltak ki
Acsádi Rozália: dagály
Varju Zoltan
Lángoló mezőkbe írod drámáidat: égjenek, zsugorodjanak vissza. Vágtató lovak sörényétől lobog a táj. Nincs forrás, nincs víz, ami beissza, magába oldja ezt a tájidegen percet,
Acsádi Rozália: staccato
Varju Zoltan
megnőttek íme kint az árnyak hosszan időznek megtalálnak amazonit-kék égbe érve torony tekint a messzeségbe madaras ág volt, most csak emlék lombokba kékült már a
Acsádi Rozália: SÁRGADINNYE ÉS BLUES
Varju Zoltan
a csónakok hiányoznak legjobban és az apró futamok a gitárszólók előtt, a rock áramütései, s egy-egy sirály a csónakok fölé, és azok a naplementék a
Acsádi Rozália: üvegmezők
Varju Zoltan
kifeszített idő bontja vitorláját holdhoz kikötve egy bárka ring indulnék úsznék a nyílt vízen keresve elsodort hangod még mindig már megint kifosztott tájak fölött lebegsz
Acsádi Rozália: Reveláció
Varju Zoltan
Kövek, kavicsok repedéseibe lapult a hűlt idő. Itt minden áll és mégis egybenő valami egykor volt tavasszal. Nem távozik, nem múlik el, de nem is
