Kategória: A. S. Mezei

     Komótosan kisétál a fürdőbe; vizelete akadozó, vékony sugárban folyik. Érzi erős szagát. Tegnap kevés vizet ivott. Mondta az orvos is, igyon többet, de

A redőny résein átsejlik a pirkadat, hallja, a kutya motoszkál a szobában, mindjárt kiront a konyhába inni és örülni, hogy reggel van, új nap virradt

     Csak ült és nézett ki a szélvédőn. Az unalom úgy borult rá agyára, mint nyúlós köd észak kopár szikláira. Úgy érezte, ő maga

     Vonaton ül; a búzatáblák sorát néhol fűvel borított vasúti töltés szakítja meg. A végállomás kis porfészek, melyről a régi western filmek jutnak eszébe.