Mindegy már az is hogy merről honnan jöttem hisz sosem volt kék az ég felettem fekete zászlós bús őszi fellegek bármerre járok én szomorún intenek
A lenyugvó nap megnyújtotta a fák árnyékát. Kétszer olyan hosszúnak mutatva magukat, mint a valós méretük. Nem kell futnia, maradt idő úgy is, hogy nem
A sűrű erdő békés csendjét csak a lábam alatt reccsenve kettéroppanó száraz faág bántóan éles hangja törte meg, melynek visszhangja betöltötte az erdőt.
A főutcában nagyrészt öregek laktak, nem volt ebben semmi meglepő. Kis falu, az iskola már régen becsukta ajtaját, mint ahogy a templom is csak évente
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
