Kíra Althea: Az év, amit nem mertem elkezdeni
Varju Zoltan
Az év, amit nem mertem elkezdeni (Az első reggel, amikor nem siettem) Január másodikán ébredtem rá, hogy az év már elkezdődött nélkülem. Nem volt pezsgő,
Kategória: Vers és Próza
Jeremiás Katalin: Beköszöntött a tél
Varju Zoltan
Vastag szürke felhőtakaró alatt ébredezik a falu, csak az éjjel lehullott hó fehérsége világítja meg a tájat. Pirinkó hótündérek szállnak alá az égből, fehér szoknyácskájukban
Jeremiás Katalin: Mama kekszet süt
Varju Zoltan
Mama kekszet süt. Most ő a konyha királynője, a családi alattvallók békésebb szobákba húzódnak. Előkerül a régi kötény is, amit még lánykorában varrt dédikének anyák
Neumajer Sára: Habeas corpus – a régi ház ölel
Varju Zoltan
Gyengéden kapaszkodom valami mulandóba, hogy két kézzel ragadhassam meg aztán a soha el nem múlót. Forró nyári napokba ereszkedem, ha átölel a fagyos magány, és
Mátrai Stella: Válás
Varju Zoltan
Annyira ragaszkodtak egymáshoz, hogy már a többieknek is feltűnt ez a furcsa különös, mindenek feletti válásfóbia. Sokat beszélgettek erről, külsős segítségét is kérték.
Őszinte szavakkal, őszinte érzések mentén… – néhány gondolat A. Túri Zsuzsa kötetéről
Varju Zoltan
Írta: Varjú Zoltán © DunapArt Magazin – 2025.03.10. CSAK ŐSZINTÉN… A. Túri Zsuzsa Fantomfájdalom című kötete – személyes érintettségű -, megrázó lírai és prózai alkotás,
Labbancz Attila: Nenszé csendje
Varju Zoltan
Álmos összeszedte a verseit és meggyújtotta őket. De a könny áztatta lapok sója nem akart égni. Csak lassan engedte át a pusztulásnak magát. Azt hitte,
Sabján László: Talán
Varju Zoltan
I. Szavakból szőni lehelet-vásznat, hogy röpítsen, ahogyan röpített a hit, ami nem is volt, amit csak úgy nyögtünk ki pórusainkon, mint kisdiák az első cigaretta
Károly Csaba: NÉGY LÉPÉS
Varju Zoltan
gyáva vagyok egész életemben az voltam. már amikor megismertelek akkor is hónapokig kerülgettelek úgy hogy egy szót se szóltam csak néztelek a borjú szemeimmel. ezt
Ámorth Angelika: Ember a padon
Varju Zoltan
Ha én most meghalnék, fel sem tűnne senkinek. Értem nem szólna a főtéren harangszó, és gyertyát sem gyújtanának a padnál, hova évek óta odaszögezett az
