
Neumajer Sára: Habeas corpus – a régi ház ölel
Gyengéden kapaszkodom valami mulandóba, hogy két kézzel ragadhassam meg aztán a soha el nem múlót. Forró nyári napokba ereszkedem, ha átölel a fagyos magány, és
Gyengéden kapaszkodom valami mulandóba, hogy két kézzel ragadhassam meg aztán a soha el nem múlót. Forró nyári napokba ereszkedem, ha átölel a fagyos magány, és
Annyira ragaszkodtak egymáshoz, hogy már a többieknek is feltűnt ez a furcsa különös, mindenek feletti válásfóbia. Sokat beszélgettek erről, külsős segítségét is kérték.
Írta: Varjú Zoltán © DunapArt Magazin – 2025.03.10. CSAK ŐSZINTÉN… A. Túri Zsuzsa Fantomfájdalom című kötete – személyes érintettségű -, megrázó lírai és prózai alkotás,
Álmos összeszedte a verseit és meggyújtotta őket. De a könny áztatta lapok sója nem akart égni. Csak lassan engedte át a pusztulásnak magát. Azt hitte,
I. Szavakból szőni lehelet-vásznat, hogy röpítsen, ahogyan röpített a hit, ami nem is volt, amit csak úgy nyögtünk ki pórusainkon, mint kisdiák az első cigaretta
gyáva vagyok egész életemben az voltam. már amikor megismertelek akkor is hónapokig kerülgettelek úgy hogy egy szót se szóltam csak néztelek a borjú szemeimmel. ezt
Ha én most meghalnék, fel sem tűnne senkinek. Értem nem szólna a főtéren harangszó, és gyertyát sem gyújtanának a padnál, hova évek óta odaszögezett az
Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. -) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár. Élete Édesapja Takács József, jogász 1944-ben Szolnok polgármestere volt, a háború után
és amikor apa elment, nem értettem, anya miért őrizgette az iratait, a nyakkendőket és a bőrkabátját, őrült fájdalom tanyázott szemében miközben rájuk nézett, mégis hálás
Ha én most meghalnék, fel sem tűnne senkinek. Értem nem szólna a főtéren harangszó, és gyertyát sem gyújtanának a padnál, hova évek óta odaszögezett az
Meg-megborzong az ébredő reggel, fűszálakon hűs gyémántharmat ring. Álmából egyre később kel fel, s fáradt fényével int a bágyadt nap. Szántókon, tó mellett, zöld folyónál
Nem alszom éjszaka. A köhögéstől rángatózó mellkasom belesajdul a becsípődött idegszálakba. Nem alszik éjszaka a harcvonallal szétszakított ország, belesajdul a gyilkos tűzijátékba. Lehettünk volna rendes,
Álmainkat a végzet szétzúzta, nyíló szerelmünk ékes szirmait üvöltő szél tépi, végig dúlja, kilesve a szív rejtett titkait. Eltűnt a mosoly, a szem fátyolos, az
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.