
MIND ÉN VAGYUNK – Betokosodva (Gyenge-Rusz Anett rovata)
Életem legcsodásabb pillanata lehetne, hogy az esti zuhany után még narancsillatban is megfürdök. Az orromon át az agyam felismeri az aromát, de a szívemig nem

Életem legcsodásabb pillanata lehetne, hogy az esti zuhany után még narancsillatban is megfürdök. Az orromon át az agyam felismeri az aromát, de a szívemig nem

Este megcsapott egy emlék a gyerekkoromból. A maracujás joghurt illata, ahogyan kibújik a beszakított fedőfólia alól. Valamiért megtapadt bennem a mozzanat. Eltűnődtem. Ha visszajutnék újra,

Éjszaka nem alszik jól.. Pontosan hajnali fél kettőtől négyig virraszt. Először olyan, mintha fordulni akarna. Fordul is, minden testrészét behelyezi a megfelelő pozícióba, aztán várja

Van valami szép a lelkedben. Pont a közepében. Valami mély és idegen. Úgy húz magával. Ellenállni lehetetlenség. Nem mintha akarnék. Engedem. És félek. Elveszetten bolyongok

Tegnap mondtál valamit, ami nagyon fájt. Nem, nem volt sértő, csak rosszul esett hallani. Tévedsz, ha azt gondolod, a te hibád, hiszen nem akartál bántani.

Egyszer majdnem meghaltam. Azon az éjszakán volt egy álmom. Belemart egy kígyó a vállamba. Nagyon fájt. Sokáig azt hittem, ez volt a halál előtti utolsó

…elvonja a figyelmem a tücskök ciripelése. Nagyon kedves nekem. Nézek, de nem látok, pedig van rajtam szemüveg. Nekimegyek a szekrénynek, aztán az ajtófélfának is. Aztán

Volt egy asszony. Olyan fajta, akit mindenki ismer és igazán senki sem. Láttam, ott voltam: a mosást készítette elő, mint minden nap. Kiválogatta a színes

Megmelegíthetném a gombócot, ha fázok a látványtól: a japánakác virága úgy hullik bele az üres utcába, a cinkos borult égbolt alatt, mint ősszel, amikor a

Azt mondom, délig még alszunk. Pihenünk. Nem kelünk fel, csak, majd ha jólesik. De ha a testem mást akar, nem tudok magamnak engedelmeskedni. Az elmém