Cristian Blanka: Agónia
Varju Zoltan
Rajzott a kozák, mint fejem fölött a felleg. Égen-földön vöröslött az akarat. Egy fekete madár utamat szegte, s amikor már csak pár szárnycsapásnyi levegő volt
Kategória: Próza
Varjú Zoltán: Pilinszky János költői ontológiája – a létezés botránya, a csend metafizikáján keresztül
Varju Zoltan
Az apokaliptikus árvaság és a tárgyiasított szenvedés szinte megszólítja az olvasót a műveken keresztül. Pilinszky János életműve a 20. századi magyar és európai líra egyik
Juhász Zsuzsanna: Homokozó
Varju Zoltan
Á, a mi fiunk nem olyan, mint a te lányod. Dehogy. Bár mondja, mondogatja, hogy jó volna eladni a lakást. Ő eleve a közepébe vág,
A. J. Vale: Utolsó esély
Varju Zoltan
Lassan sétáltam a délutáni hóesésben. Az óváros szűk utcácskáin keresztülvágva közelítettem kedvenc helyem felé. A hópelyhek lassan táncolva hullottak az utcai lámpák és üzletek fényeiben.
T. Lach: Mit terem a türelem?
Varju Zoltan
Tanári pályám során minden reggel úgy keltem fel, hogy türelemre intettem magam. Hatkor csörgött a vekker (később a telefonom), nem vágtam a falhoz. Kiömlött a
Bollók Irén: Ahol a nap mindig korábban kel – 6.rész (Részlet a DunapArt Kiadónál megjelent regényből)
Varju Zoltan
A szállodai medence partján feküdt, s mint aki soha többé nem akar felkelni, úgy tűrte a hátát és a combját égető kora délelőtti napsugarakat, egészen
Nemere István: A Bánatos Férj
Varju Zoltan
Tavasszal Paul már biztos volt benne, hogy Marcia, a felesége megcsalja. Jó ideje ezer jelét tapasztalta, hogy valami nincs rendben az asszony körül. Ámde sohasem
Zoltán Varjú : LE PASSEUR LUMIÈRE – Entre mythe et réalité
Varju Zoltan
PDF – ePUB megjelenés: https://dunapartmagazin.hu/ – 2026. március 29. oszk.mek.hu – 2026. április ISBN: 978-615-82886-7-5 ISSN: 3094-2535 Terjedelem: 155. oldal Méret: B5
Varjú Zoltán: VÉR. SZÍV KARD. VÖRÖS RÓZSA ÉS KERESZT. 2
Varju Zoltan
Még Metatron mesélte el nekem egykor ezt a nagyon régi történetet, a világmindenség keletkezésekor, amit az emberek ezen a létsíkon a saját számításaik szerint –
Zalán Tibor: Tahi (részlet: Istenek az árokparton)
Varju Zoltan
Nem gondolom, hogy menne valahová. Valahová az megy, aki valaki. Persze, mindenki valaki még, amikor nekiindul az életnek. Ez a látszat viszonylag sokáig fenntartható. Azután