Karácsony Orsolya: Lázadás

A titkok lassan kiszivárognak,
csak a fák a tanúi,
zúgásukat senki sem érti,
nem hagyom, hogy nyomtalanul
töröljenek le a létezés vásznáról,
az elvágyódás nyomát
hagyom itt emlékül,
életem benne van
egyetlen lábnyomban,
zajos tavaszok és néma telek
térképe testemen,
hiába ért utol,
hiába érzi győztesnek magát,
az egyetlen érdeme én vagyok,
az erő és az akarat testamentuma,
az élet sokszövetű falikárpitján
belekarcolva a homokszemekbe,
itt maradok.