Kalász István: labda és hazaadás

Harminc-egynehány éve fordultunk előre
elhagyott gyárcsarnokból ki
egyensúlyoztuk magunkat
vastraverzeken gyomos réteken
hoztalak hónom alatt az útra
gurítottalak előre hogy ne
rugdaljanak keleten kis hazám
te meggurultál a
konkáv középvonalon túlra a késbe
futottak alacsony csatárok meztelenül a
készbe utánad a lesre nem fütyült senki
te gurultál át nekik
rohantam át
ázott cipőmben
ők jöttek precíz gépiesen
adogattak fölöttem íveltek ejtettek át
jöttek de hátul megfogtalak
karomba emeltelek
pöttyös hazám
oldalról sípoltak büntető
és én futottam a pályáról le
veled féktelenül
hogy hazaadjalak.
Valakinek. Végre.