Kalász István: Ismétlődés – ha elhagyjuk Európát

A vonat megáll. Az utolsó megálló a határ előtt, G. kisváros, a távolban kertes házak, templom, víztorony.
Egy nő azt mondja, ne, ez G.? Tényleg G.? A nő szalad a vagon végébe, a mellékhelyiségbe.
A vasútállomás peronján egyenruhások. Öten. Négy fiatal férfi és az idősebb a vezető. Meg odébb ketten várnak kutyával.
A vonat áll, a két kalauz leszáll, lassan elmennek balra, az öt egyenruhás férfi felszáll a vonatra.
A hangosbemondón mondják, a vonaton határellenőrzés folyik.
Az ellenőrök mennek át a vagonokon. Útlevél, ezt mondják egyre. Hova utazik? Ezt kérdezik. Meddig marad kint? Hol él a lánya? Az útleveleket készülékkel olvassák be, a készüléket az emberekre fordítják, sípolás, ha az arc az útlevél egyezik, jó utat.
A vonat áll, a peron üres, csak a kutya és a két férfi várnak jobbra hátul. A kutya ül, liheg.
A nő kijön a mellékhelyiségből, hölgyem, mondja a parancsnok, személyi ellenőrzés folyik. Menjen a helyére most rögtön. A nő fut végig a folyosón.
Egy utasnak lejárt az útlevele, pontosabban tizenkét nap múlva jár le. Csak ennyi nap, mondja az egyik ellenőr. Mikor jön vissza, kérdezi a másik határőr. Vasárnap, feleli a férfi, öt nap múlva.
A parancsnok azt mondja, már csak olyan útlevéllel lehet utazni, ami harminc napig érvényes. Nem mehet tovább. Harminc nap, erre előbb kellett volna gondolni.
A férfi hallgat. Szálljon le, int a parancsnok. Most. És várjon.
Mindenki a férfit nézi. A férfi hallgat. Mindenki tudja, hogy ez így van, mondja a parancsnok. A férfi ül, aztán feláll. Az ablakból a többi utas nézi, ahogyan átmegy a vagonon, majd a két bőrönddel áll az állomásépület előtt.
A vonat rövid, négy vagon, ezek félig teltek. Az egyenruhások leszállnak a vonatról, a két férfi a kutyával száll fel a vonat végén.
Vám, mondja férfi kutyával, vámellenőrzés. Mennyi készpénz van magánál? A banki igazolást mutassa. Milyen nyaklánc ez? Arany? Jegygyűrű? Mennyit ér? Kié az a táska? Tessék, vegye le, nyissa ki.
Fogkefe? Nyissa ki. Ez itt? Ajándék? Kinek? Vegye ki, ide rakja. Elém Mi ez? Konzerv, azt látom. Mutassa. Meg akarom nézni. Volt már itt mi minden… Ezt is nyissa ki.
A határellenőrök a peronon cigarettáznak.
A kutya ugat, egy nagy bőröndöt nyitatnak ki. Ruhák, cipők, könyvek, a kutya élesen ugat. A két vámos kérdezi az idősebb nőt. Milyen bőrönd ez? Végül azt mondják a nőnek, többé ne adja oda az unokának. Miért ne? Mert ebben a bőröndben drog volt. Érti? Drog. Hol lakik maga?
A vonat áll. A kutyások leszállnak. Aztán jön a vasutas. Int. A kicserélt mozdony húzni kezdi a vagonokat. Az utasok nem integetnek, a nő előveszi a borítékot a nadrágjából.