Kalász István: Egy őszi nap leírása

Reggel a kertben a bokrok mögött fel
nyitom az aknát a sáros vízben fénylik
a roppant ég. A fűben tyúkok a ház
végében száraz a fa télire a kerítésen
túl az erdőben menekültek várnak a
sötétre. Te a késői vonattal jössz eléd
megyek a kertből a láncról mentett kutya
örömében ugrik a szívedig éjjel egymás
mellett fekszünk. Szótlanul.
Reggelre az aknában megfagy a víz az
ereszen nyitva dermed meg a virág. A
háborúról suttogunk a tévében hőlégballon
utazást sorsolnak aztán kisüt a nap kutya
ugat a fény árad ránk vakít úgy az ég árad
hogy nem találom a szavakat.

*M. kertes házat akar…

További bejegyzések