Tompa a szívhang, véredben
fakul a festék, kéregben
tartod a lelked, fájdalma
vezet a kúthoz borzongva,
iszod a forrást bódultan,
hitted, a fátyol vízhatlan,
cseppek a térből átérnek,
erek a szívből szemlélnek,
valami rezdül, mély erdő,
valami átért édenből,
valami áthat, ártatlan,
valamit érzel, páratlan,
akarod, szóljon, elnémulsz,
alakot válthat, nem mozdulsz,
akarod hívjon, s ajtót nyitsz,
alakod hold és nap érint,
éled a szívhang mélyedben,
elfér a lélek, s még szebben
csendül a szód itt éterből,
zúzmara olvad fényedtől.