K. B. Kitty: Acél a kékben

Fátyolban érték,
tompa a táj,
halványul mélykék,
acél a zár,

ködökben szépség,
burok az éj,
magadban mércéd,
rálátni ér,

pirosban rezzensz,
és zöldre lépsz,
titokban billensz,
s a földre érsz,

magasba néznél,
de összehúz,
erőd a csend, lép,
és megfakulsz,

ki az, ki lépked itt csendben el,
ki az, ki térdel és énekel,
ki az, ki fényli titokruhám,
ki az, ki érti szitokcsuhám,
ki az, ki old ki tengernyi fényt,
ki az, ki gyűjt itt örök reményt,

te voltál, ember,
titok, maga,
acél a kékben,
a szív szava!