csak az
az az egy pillanat
éget maradandó emléket
a szívbe
ami fáj és édes
varázsa örök
nem koptatja idő múlása
más szerelmek részegsége
s mikor a végtelen éjszaka
hideg messzesége
csillagok fényét küldi felém
az emlék is úgy ölel át
ahogy a pillanat
átsuhan az életen
Varázsos táncok éjszakája volt. Harmattá dermedt páracseppeken lágy szél kúszott felém és átkarolt, csillag alá bódult az értelem, ezüstcseppekbe oldott szirmokon játszott a fény, és
Nagyanyám fejkendőt hordott. Ha bánata volt, szorosra kötötte az álla alatt. Néha feketére cserélte, olyankor nem szólt senkihez, kiesett kezéből a tésztaszűrő, és a vizet
Már levelek fedik el nyomainkat, régi padunkon az ősz szele jár, volt szerelem csituló szava ringat, messzire szállt heve ím tova már. Lassan enyésznek az
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
