Baranyi Ferenc Hegyibeszéd versére.
Boldogok a lélekben szegények,
mert gátlásokkal jóval nehezebb lenne,
a siker receptjei a győzelmekre termett
földi királyságok, hívságok sorát tartja kapcsolati hálóban,
hogy együtt áldozzanak Fönícia legfőbb istenének.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot,
mert alkudhatnak rá, megvehetik azt,
és sajátjukká tehetik, sterilizálhatják,
hogy majd gyermekeik magánegyetemének diplomaosztójára
már fehér öltönybe érkezhessenek.
Boldogok, akiknek szívük tiszta,
mert klubtag csak az lehet,
ki érti a mátrix együttműködésének kötelmeit,
és aprópénzért megszerezzék a békességre igyekvők (idegen szóval lojálisok)
beletörődését, hogy a gazdaság működtetésére
kellenek a kompromisszumok.
És boldogok, akik szeretik az ellenségeiket,
hisz azok által lehettek azzá, amivé váltak,
a sok rossz közül a látszólag kevésbé rossz,
amely valójában az alattomos illúziók ellen,
az indokolatlan reménykeltés ellen ad megnyugvást,
és statisztikákkal megtámogatott társadalmi békét.
Boldogok a felkapaszkodottak, az első generációs yuppik,
akik hisznek a következménynélküliségben,
öntudatuk és önbizalmuk koktélja immunitásával
jutnak el a BMW szalonokba, jelezvén, hogy most ők
a kiválasztottak. Pragmatikusok,
akik a kurvaságot és szűziességet egyszerre szeretik,
mikor melyik énjüket kell meetingeltetni. Mert lehet
több urat szolgálni, ha az az üzleti terv része.
Nemcsak a védőszín, hanem a többlábonállás is evolúciós előny.
Boldogok, akik nem értik a kátét,
istenfélően gyűjtögetik kincseiket,
és hisznek az irányított gyűlölet erejében,
és nem követnek hamisságot, ellenséges médiát,
mert övék az ország, a hatalom, a dicsőség,
mert az ember maga ilyen,
és mindig ilyen,
és örökké. Á nem…
Csak e boldogok miatt a közösségi költő
olykor kicsit boldogtalan.
(2020)
Megjelent Baranyi Ferenc – Jóna Dávid Gyöngyhalászok című kötetében (2021).
