Halkuló jelek, megsárgult lapok… lim-lom életem
a fákról madarak álmos tütyörgését hallom
káoszba hullnak, töredeznek szívemben a képek …
bíborfátylat terít odakinn az alkony.
A „ma” szeánsza sorsomban holnapi homályt idéz
leomló égboltra lopóz’ sötétség rémhada
végzet folyondára sápatag árnyamra kúszik…
feketén, keserűn leszáll az éjszaka.
Hazugság démona nehezül meghajolt hitemre
nap többé nem virrad nekem, száműzött a hajnal
hiányod tüzében elégnek fagyos lángjaim…
rózsaszín ujjával reményt gyújt egy angyal.
(Közölte a Helyőrség.ma irodalmi-művészeti lap 2023-ban)
