Iochom Zsolt: Nem igaz

Nem igaz, hogy a csend csak nyugalom.
A szavak eltűnnek, a zaj helyett üresség marad.
A magány nem mindig fájdalom,
a gondolat néha élesebb, az egyedüllét forrása,
árnyak közt is megvillanó fény.
Egy hangtalan kiáltás – elveszett csillagok az égen.
A gondok sodornak, távolabb önmagadtól –
kérded, miért kell a csenddel szembenézni?
Az elhagyatottság egy törött színpad.
Köszönd a magányt, mert nélküle nem érthetnéd a világot.
Az ember tanul: minden helyzetben ott az üres pillanat.
Csak csend. Csak nyugalom. Nem igaz?