Egyszer valóra válhat minden álom,
egyszer felérhetünk a messzi csúcsra.
Vágyunk szaladhat szerte, hét határon,
mocsár se húz le, mert kitér az útja.
Ha egyszer úgy dalol nekünk pacsirta,
hogy „csak egyszer éljük rongyos életünk”,
habár terelget, mégis ezt tanítja,
szülni költeményt, sorokba vén betűt.
A Vén Betűt, miből csiholt ezer lesz
és a milliók után sok milliárd,
a tartalom sodor, belézuhan test,
mert én így szövöm szavakba azt, mi bánt;
csupán a tisztulás mi hajt, s dalom lett,
hisz egyszer szült anyám, egyszer halok meg.
Ars poetica 2017. július 19.