Híres B. Ede: Ősz hajadba bomlok

Nem kérdezem hol voltál
most itt vagy
olyan mint vihar után
kisütő nap
felszáradnak a fájások
megszűnik a sóhaj
pillanatra szűkült
a végtelen idő
nincsenek kérdéseid
hisz tudod
nem léteznek válaszok
holt idő a múlt
pár villanás a közös
emlék
soha ki nem alvó lánggal
újra izzítja a vágyat.