Híres B. Ede: Némuljon a jaj

Romos házak padlásain kutatom
múltat tenyészt a penész
megsárgult okmányhalmazokban
emlékké kövült galambürülék halmazok
rejtenek-e titkokat
hol vannak őseim
kik mertek ellene szólni a gonosznak
égre szállt fájdalmas sikolyok
fekete madárként térnek meg újra
nem szűnik tán soha
értelmetlen gyásza a magyar anyáknak
akárha átok ülne
keserves nemzetemen
rozsda rabláncát hiába marja
ha szabadulna is
vissza önmagára rakja

romos hazám torony padlásán
némuljon végleg
gyalázatunk harangja.

További bejegyzések