(Éneklő Jóska szabadulása)
Sosem voltam igaz ember
mindég mások tanítottak
mi legyen a gondolatom
merre hova hányat lépjek
ó már untam a leckéztetést
s egy napon
levetettem a más kabátot
varrtam én magamnak
új ruhákat
szellő hozta bikanyálból
díszítést is bőven raktam
jutott rája elég átok
s hogy zord időben ne fázhassak
kibéleltem csillagfénnyel
harmat könnyel tisztogattam
így indultam el utamra
mit én magam választottam
fényes nappal sötét éjjel
a tejúton én elindultam.