Árnyéka jár a tegnapoknak,
lebbenti szárnya tollait
mint a griff, akit visszafogtak,
pedig nagyon nem volna itt.
Árnyéka jár a fénynek bennem,
szökne, és mégsem engedem;
vele kellene megüzennem,
úgy fáj, hogy nem vagy most velem.
Árnyéka jár a tegnapoknak,
lebbenti szárnya tollait
mint a griff, akit visszafogtak,
pedig nagyon nem volna itt.
Árnyéka jár a fénynek bennem,
szökne, és mégsem engedem;
vele kellene megüzennem,
úgy fáj, hogy nem vagy most velem.
Könnye hull az ólomszürke égnek, a böjti szelek virágruhát tépnek, s míg a szirmok dideregve halnak, a csendes percek emlékeket csalnak: a felderengő napfényes napok
Megírta láza verseit, s utána nyakát a lét hideg vasára tette, foszolva szét a lelkeink zugába magát temette végleg és örökre. De bibliája sok tenyérbe
Menekülök talmi csillogású díszletek közül. Magam mögött hagyok mindent, mi Tőled elszakaszt: bábeli betonszörnyeket, szavakat látszatlüktetést, látszatembereket hamisan ragyogó kirakatokat, szemeket zsírosan fénylő pénzkötegeket hazugságvárakat,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.